Hegyen-völgyön keskeny nyomtávon
Kisvasúton utazni micsoda izgalom! És csupa kellemes élményt idéz fel: egy erdei kirándulást, vagy egy utazást a különleges, gyerekek által üzemeltetett gyermekvasúton, idősebbeknek az úttörővasúton. Ezen a héten hazánk különböző kisvasútjaira nyújtunk át egy virtuális menetjegyet. Beszállás!
A Széchenyi-hegyi gyermekvasút
A legismertebb keskeny nyomközű vasút a budai hegyek között zakatoló gyermekvasút. Hűvösvölgy és Széchenyi-hegy között közlekedik – érintve számos kedvelt kirándulóhelyet: a János-hegyet, Csillebércet és a Normafát. 1948 tavaszán kezdték meg az építési munkálatokat, és már nyáron átadták a Széchenyi-hegy – Virágvölgy szakaszt; utóbbi akkor az Előre állomásnevet viselte. Ennek alapján idén nyáron pontosan 70. évfordulóját ünnepli a gyermek-, akkor még úttörővasút. A kisvasút építésének célja volt, hogy megközelíthető legyen a – szintén 1948-ban, sátortáborként létrejövő – Csillebérci Úttörőváros, illetve a gyerekek kibontakoztathatták képességeiket vasutasként. Gyerekek látták el a főbb feladatokat, forgalomirányítóként, kalauzként, jegypénztárosként tevékenykedtek. A teljes, 11,2 km-es vonalat 1950. augusztus 20-án vehette birtokba az utazóközönség. A Hűvösvölgyi végállomáson, 1956-tól 1973-ig szabadtéri mozgólépcső üzemelt – mint a későbbi budapesti metró mozgólépcsőinek prototípusa.
A nosztalgia jegyében megjegyezzük, hogy a MaNDA adatbázisba töltött Kisdobos gyermeklap számai közül a 1978. 27/6-os a budapesti úttörővasút fennállásának 30 évfordulójáról emlékezik meg - Gyárfás Endre versével, amelyben minden állomás külön versszakot kapott.
A vasúti pálya 40 év alatt elöregedett: 1989-től 1990-ig teljes körű felújításon esett át. A rendszerváltozás pedig egyéb változást hozott: az úttörővasútból gyermekvasút lett, a Magyar Államvasutak vette át az üzemeltetését, néhány állomásnevet megváltoztattak (Előre állomásból Virágvölgy, Ságvári-ligetből Szépjuhászné vált), illetve a gyerekek piros színű nyakkendője kékké változott. A gyermekvasút napjainkban is rendületlenül robog, és aki kedvet kapott kipróbálni vagy nosztalgiázni egyet az erdei tájakon, ne habozzon! Programajánló gyanánt pedig álljon itt, hogy minden év augusztus 19-én 20 km-es éjszakai teljesítménytúrát szerveznek Hűvösvölgytől Széchenyi-hegyig, a visszautat pedig egy kellemes vasutazással lehet megtenni.
A debreceni Zsuzsi Erdei Vasút
Az erdei vasutakat említettük, így térjünk is át az ország egész területét behálózó erdei kisvasutakra! Természetesen terjedelmi okokból kifolyólag a teljesség igénye nélkül. Kezdjük a Zsuzsi vasúttal, a legrégebbi, ma is aktív kisvasúttal. A Zsuzsi vasúton 1882-ben indult meg a forgalom Debrecen és Nyírmártonfalva között – eleinte fát szállítmányoztak vele; a teherszállítás mellett a személyközlekedés 1923-tól vette kezdetét. És hogy mitől Zsuzsi? Egész egyszerűen az egyik első gőzmozdonya után kapta nevét. A fénykorában Nyírbéltelekig tartó 49 km-es vonalat az ún. közlekedéspolitikai koncepció nyirbálta meg: 1977-ben egy részét felszedték, elvágva ezzel a tanyasi lakosságot Debrecen várostól. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt úttörővasút gyanánt a város kapta meg. A rendszerváltás után Debreceni Erdei Kisvasút néven túlélt még egy felszámolási kísérletet, ma pedig már műemléki védettséget élvez. A popkultúrába is bekerült a „Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek” kezdetű örökérvényű klasszikussal.
A Királyréti Erdei Vasút
Folytassuk a börzsönyi Királyréti Erdei Vasúttal, amelyet 1893-ban építettek – eredetileg fa-, később kőhordásra. A királyréti kisvasút gőzmozdonya a Mária nevet viselte – népszerű volt női néven becézni a mozdonyokat. Az első időkben a Kismaros – Szokolya – Királyrét útvonalon közlekedett, a Királyrét fölötti Adolf-kútig. A tízes években különböző szárnyvonalakkal bővítették a vasutat, például a Nógrádverőcei MÁV átrakodóval. A személyszállítás 1954-től vette kezdetét, bár előtte is előfordult, hogy a királyréti lakosokat fuvarozták a szállítmány mellett. A negyvenes években a kőbányák kimerültek, a hetvenes évekre pedig már kitermelni való fa sem maradt. A már említett közlekedési koncepció a jól bevált szokás szerint úttörővasúttá nevezte ki a vonalat, így a hetvenes években nagy átépítés vette kezdetét, csak a fővonalat hagyták meg. A kilencvenes években megoldottá vált a lakosok autóbuszos közlekedése, így 1992-től a kisvasút csak turistákat szállít. 2003-tól nosztalgia gőzmozdonnyal, Morgóval is kanyarog a vonat a Börzsöny erdei között. És ha már elvonatoztunk Királyrétre, ne hagyjuk ki a közeli 750 méter hosszú hajtánypályát sem!
A Börzsönyben egyébként számos kisvasút szeli a síneket gyönyörű erdőségeken át: a Transzbörzsönyi kisvasút több szakasza Szob – Márianosztra – Nagyirtás, illetve Nagybörzsöny útvonalon; vagy az egyedülálló módon önkéntesek által üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasút. Nem is szólva a hegyet átszelő túraútvonal mellett is felfedezhető régi, elfeledett, romos állapotú vasúti sínek romantikájáról.
Vidámparkok látványossága
Vidámparkok, állatkertek látványosságaként is működnek kisvasutak. Ilyen például a Debreceni vidámparki kisvasút, amelyet 1960-ban adtak át a nagyközönségnek a Ludas Matyi Vidámparkkal egy időben. Ekkor úttörővasút volt, amelyen gyerekek teljesítettek szolgálatot. Hossza mindössze 1100 méter. Az állatkert és a vidámpark, illetve azon belül a kisvasút ma már Nagyerdei Kultúrpark néven működik.
Hasonló a pécsi Mecseki kisvasút története. 1960-ban megnyitott az állatkert, egy év múlva követte a vidámpark – a kettő között pedig 1962-ban megindult a kisvasút-közlekedés. A vonal a Magyarország legrövidebb, még üzemben lévő kisvasútja cím boldog tulajdonosa – a maga 570 méterével. Közlekedéstörténeti érdekesség, hogy mind a debreceni, mind a pécsi vidámparkban ugyanaz az altípusú aszimmetrikus C-50-es mozdony üzemel.
Balatoni kisvasút
A pécsi C-50-es mozdony a balatonfenyvesi gazdasági vasúttól érkezett a baranyai fővárosba. A balatonfenyvesi kisvasutat egyébként 1950-ben kezdték építeni a mocsaras, lápos Nagyberek területén, főként a kitermelt tőzeg és mésziszap, illetve trágya szállítására. Pár évvel később itt is megindult a személyszállítás, a tanyák lakóit vitte a vonat, illetve ekkoriban tört föl Csisztapusztán a meleg gyógyvíz, amely hamar közkedvelt, kisvasúttal elérhető nyaralóhely lett.
És még sorolhatnánk a rengeteg keskeny nyomtávú vasutat hazánk területén, de itt be kell fejeznünk. Aki kedvet kapott egy kellemes erdei kisvasutazáshoz, ideális hozzá egy meleg augusztusi nap – a hűs lombok alatt haladó szerelvényen a forróság is elviselhetőbb.
TEJ
