Kalazancius Szűz Mária előtt diákokkal, rézmetszet. Johann Ernst Mansfeld (1739-1796) alkotása, Kalazancius szentté avatására. Jelzése: „J. E. Mansfeld fec[it] Viennae”. Felirata: „S. Iosephus Calasanctius a Matre Dei Scholarum Piarum Fundator Sanctorum fastis solemniter adscriptus a SSmo D[omi]no N[ost]ro Clemente XIII. P. M. die 16. Julij 1767.”. A római Sebastiano Conca (kat. 1.6), majd a bécsi Felix Ivo Leicher (kat. 1.9) az 1760-as években új képtípust terjesztettek el Kalazancius ikonográfiájában. Ezeken a képeken egy földi és egy mennyei szféra jelenik meg, alul a rendalapító egész alakos portréja látható diákok körében, míg a képmező felső részében Szűz Mária trónol a felhőkön a gyermek Jézussal. Johann Ernst Mansfeld (1739–1796) metszete is alapvetően ehhez a képtípushoz tartozik, ám önálló invencióval van dolgunk. A kép közepén a rendalapító féltérdre ereszkedő alakja látható, amint baljával átkarol egy papirost tartó gyermeket, jobb kezét pedig alázatosan mellére helyezi. Tőlük jobbra háromfős, könyveket bogarászó gyermekcsoport helyezkedik el. A metszet imádság közben ábrázolja a fodros gallérú ifjakat. A diákokkal szemben ülő puttó baljában a rendi szabályzatokat, a konstitúciókat és egy liliomot, a tisztaság, a szerzetesi tisztasági fogadalom jelképét tartja. Kalazancius átszellemülten a felhőkön megjelenő Madonnára szegezi tekintetét, a theatrum sacrumként ábrázolt mennyei látomás Conca római oltárképéhez hasonlóan itt is egy kápolnában, oltárarchitektúra előtt jelenik meg. A Szűzanya mellett a gyermek Jézus mosolyogva áldásra emeli jobb kezét. Körülöttük szárnyas angyalkák és puttófejek röpködnek. Mansfeld alkotása nyomán számos hasonló metszet készült. Ezt másolta a pozsonyi Weinmann János (MÉSZÁROS–KOLTAI, A 37), a prágai Johann és Mathäus Baltzer (a háttér és a mellékalakok elhagyásával; MÉSZÁROS–KOLTAI, A 34), és ez alapján készült a 19. század elején Dániel Benedek (Benedictus a Sanctissima Trinitae, 1734–1812; 2015.205.1.P.) piarista nagyobb méretű fogadalmi képe (MÉSZÁROS–KOLTAI, A 54) is. Mansfeld metszete szolgált előképül a veszprémi piarista rendház külső homlokzatának freskójához (MÉSZÁROS–KOLTAI, B 37) és 19. századi oltárképéhez (MÉSZÁROS–KOLTAI, B 65), a jezsuitáktól átvett trencséni templom Kalazancius festményéhez (MÉSZÁROS–KOLTAI, B 43), a pálosoktól átvett sátoraljaújhelyi piarista templom 1797-ben készült oltárképéhez (MÉSZÁROS–KOLTAI, A 46), illetve ahhoz a tatai festményhez is, amely az Esterházy gyerekek körében ábrázolta a szent rendalapítót (MÉSZÁROS–KOLTAI, B 38; lappang). Johann Ernst Mansfeld ugyanekkor két másik szentképet is készített Kalazanci Szent Józsefről. Az egyiken a szent keresztvetésre tanít egy kisdiákot, a másikon pedig a Konstitúciókat írja (MÉSZÁROS–KOLTAI, A 39; A 43).

Copperplate engraving of Saint Joseph Calasanz with his students, while the Virgin Mary is above them with the Child Jesus. This kind of images show an earthly and a heavenly sphere with the figure of the order founder surrounded with students, and the Virgin Mary on clouds holding the Child Jesus.